logo

A Magyar Köztársaság zászlaja

  Magyar Köztársaság zászlaja piros, fehér és zöld színu trikolor, mely három, vízszintesen futó egyenlo szélességu sávból áll. Magyarország ezeréves történetében eloször 1848-1849-ben a Habsburg-ház elnyomásával szemben kitört magyar forradalom és szabadságharc mondta ki a piros-fehér-zöld zászló törvényes használatát. Az addigi zászlók a szokásjog alapján formálódtak. Egyes források szerint a IX. században a Kelet felol érkezo magyarok zászlói többnyire turulmadarat ábrázoltak. Késobbi ábrázolások az egymást követo magyar királyokat kettoskeresztes és vörös-fehér csíkozású zászlókkal mutatták. Az országalapító István király /uralkodott: 1001-1038/ után ez a gyakorlat évszázadokon keresztül fennmaradt. Magyarország nemzeti színei /piros-fehér-zöld/ II. Mátyás király idején, 1618-ban szerepeltek eloször együtt egy pecsétzsinóron. A zöld szín alighanem a címerbol került a piros és a fehér mellé. A trikolort a francia forradalom hozta divatba és tette meg a nemzeti lobogók alaptípusának. A magyar reformkor nemzedéke /1830-1840-es évek/ politikai gyulésein már tudatosan használta a piros-fehér-zöld színeket. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc elso sikereinek eredményeként "a nemzeti szín és az ország címere osi jogaiba visszaállíttatik!" A vörös az erot, a fehér a huséget, a zöld a reményt szimbolizálta. A királyság idején a királyi korona a magyar nemzeti zászló részét képezte. 1945 után a korona nélküli, úgynevezett Kossuth-címer /Kossuth Lajos /1802-1894/ a XIX. század egyik legkiemelkedobb magyar politikusa, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc vezéralakja. Emigrációban hunyt el./ került a zászlóra. Az 1949. évi Alkotmány e címert - a hagyományokat és a történelmi jogfolytonosságot figyelmen kívül hagyva - az úgynevezett népköztársasági címerrel váltotta fel.

 

  • Partnereink:

  • Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.