logo

A Szent Korona

 István király, akit késobb szentté avattak, szervezte meg Magyarországon a királyság intézményét. Állam és az egyház szervezo munkáját testesítette meg a királyi korona, amit II. Szilveszter pápától kapott 1000-ben, s amivel az új évezred elso napján, amikor Európa-szerte a világ végétol és az Antikrisztus eljövetelétol rettegtek, megkoronáztatta magát.

A korona (eleje)
A pápa által adott koronának akkor kettos jelentése volt. Jelentette egyrészt azt, hogy a magyar király spirituálisan közvetlenül a római pápától függött, s nem vált a német-római császár hubéresévé. Ez az adott viszonyok között a szuverenitást jelképezte. Másrészt a világi uralom jelképe volt a korona, amit a pápa azzal adott át a királynak, hogy országában a Római Katolikus Egyház törekvéseit támogassa.

A korona (hátoldala)

A korhű ábrázolásokon megörökített korona egyáltalán nem hasonlít a mai koronára. István király koronája olyan ékköves abroncs volt, amelyet az ezredfordulón az európai uralkodók szinte kivétel nélkül viseltek. Bár az elso korona eltunt, Magyarországon évszázadokon át töretlenül élt és hatott az a senki által kétségbe nem vont közhit, hogy a szentnek nevezett korona azonos a pápa ajándékával, az államalapító király megkoronázására küldött ereklyével. Valójában mi lett Szent István eredeti koronájának a sorsa? Számos történészi vélekedés közül az tunik a legvalószínubbnek, hogy az eredeti magyar koronát III. Henrik német-római császár ejtette zsákmányul, s miután akkoriban a magyar szuverenitás átmenetileg megszunt, a birtokába került koronát visszaküldte Rómába. Ott tunt el, illetve vált sorsa ismeretlenné. A mai Szent Korona is egy Szent István-i ereklye: valószínuleg egy koponyaereklye-tartó és a Dukász Mihály bizánci császár által 1074 körül I. Géza magyar királynak ajándékozott görög korona összeállításából keletkezett. A feltételezések szerint 1166-ban már létezett a magyar királyságot szimbolizáló, s ma is látható Szent Korona. A legszebb, messze sugárzó magyar történelmi ereklye tehát már több, mint nyolcszáz éves. Ezekben az évszázadokban a korona minden képzeletet túlszárnyaló kalandokon esett át. Talán nincs is még egy olyan muvészettörténeti tárgy a világon, melyet a sors változásai következtében annyi országban, helységben, várban, oly sok kastélyban, sasfészekben rejtettek volna el, mint a magyarok koronáját. E kincs birtoklásáért trónviszályok dúltak, hatalmi harcokat, háborúkat folytattak. Megesett, hogy külföldrol történo hazaszállítása közben vesztették el, akadtak történelmi személyiségek, akik egyszeruen eltulajdonították, voltak, akik titkon orizték s megtörtént az is, hogy zálogba tették vagy menekítés közben elásták; sokszor hurcolták el az országból, s hazatérésekor mindig emelkedett hangulatú, országos ünnepséget rendeztek. E kincs orzésére külön intézményt hoztak létre: az ország elokeloségeibol nevezték ki a koronaoröket, és védelmét külön katonai alakulatra bízták. A II. világháború végén a szélso-jobboldali magyar kormányzat emberei a koronát nyugatra vitték, ahol az amerikai haderok kezébe került. A koronát és a koronázási ékszereket 1978-ig az Egyesült Államok területén orizték, sot bizonyos javításokat is elvégeztek rajtuk. Carter akkori elnök döntése alapján Vance külügyminiszter ünnepélyes keretek között származtatta vissza a koronát a magyar népnek. A koronát 2001.január 1-tol az Országházban orzik, a többi koronázási jelvényt a Magyar Nemzeti Múzeumban lehet megtekinteni. A korona két részbol áll. A két rész összeépítését a kutatók többsége a XII. század utolsó negyedére teszi. A korona alsó, görög eredet részén az egyik rekeszzománc lemezen "Géza, Turkia /Magyarország/ h királya" szöveg görög felirat olvasható a magyar uralkodó mellképe mellett, fején pedig olyan diadém látható, mint a korona alsó része oromdíszek és függo láncok nélkül. Ezt a koronát, mint említettük, Dukász Mihály bizánci császár adta Gézának, akinek felesége egy bizánci patrícius leánya volt. A mai korona felso része legjobban egy középkori koponya-ereklyetartóhoz hasonlít. Eredeti alakjában a keresztszeren összeillesztett pántokat a tizenkét apostolok képe díszíthette, s a nagy pántot a trónoló Krisztust ábrázoló lemez foghatta össze. A pántokról egy-egy lemezt levágva csupán nyolc apostol képével építették be a szent ereklyetartót a koronába.

  • Partnereink:

  • Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.