logo

Élő történelem

A Magyar Címer


A nemzeti címer minden ország legfontosabb jelképe, történelmének szimbóluma. Magyarország címerének változásai a nemzeti történelem sorsfordulóit tükrözik. A legtöbb modern állam címerének elemeit a történelmi múlt és a gyakorlat szentesítette. Egy ország címerének elfogadottsága nemcsak törvényeken, rendeleteken múlik, hanem azon is, hogy az állampolgárok ismerik-e a címer szimbólumait, s azonosulni tudnak-e vele. A címer tehát nemcsak más államoktól különböztet meg egy-egy országot, hanem egyedi, nemzeti, a történelmi hagyományokban gyökerezo összetett országképet is mutat. Az 1990-ben jogaiba visszahelyezett magyar történelmi címer legrégebbi alkotó-eleme a kettos kereszt, ami körülbelül nyolcszáz évvel ez elött lett része e nemzeti szimbólumnak: a XII. század vége felé a pénzeken jelent meg eloször, majd a címer részévé vált. A kettos kereszt címerpajzsa vörös. A hármashalom jó száz évvel késobb jelent meg, feltehetoen a nápolyi rokoni kapcsolatokkal rendelkezo akkori magyar uralkodóház útján. Eredetileg a kereszt három lábon állott, ezekbol lettek a halmok. A sávok a feltételezések szerint a XII. század végén, a XIII. század elején spanyol hatásra kerültek a címerbe, az uralkodóház egyik ottani kapcsolata útján. A magyar címeren látható az ország koronája is, mely több mint hatszáz éve foglalja el ezt a helyet. A magyar címer sok változáson ment keresztül. Nincs olyan címerrészlet, amely ne utalna a hátterében lejátszódott jelentos küzdelmekre. A háborúk és békekötések, a belso harcok, forradalmak, trónváltozások, uralkodó dinasztiák és rendszerek bukásai, a történelmi megrázkódtatások mind-mind változásokat eredményeztek a mindenkori címerben. A magyar parlament 1990 nyarán úgy döntött, hogy az ország új címere a történelmi címer legyen. Ez az úgynevezett koronás kiscímer hegyestalpú hasított pajzs, amelynek elso mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A második vörös mezoben a zöld hármas halom aranykoronás, középso, kiemelkedo részén ezüst talpas kettos kereszt áll. A pajzs felso szélén a magyar korona nyugszik.

Tovább >>


A Magyar Nemzeti  Himnusz

  
A magyar Himnusz szövegét Kölcsey Ferenc /1790-1838/, a reformkor nagy költője írta 1823-ban, és először 1828-ban jelentette meg. A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc /1810-1893/ zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal megzenésítésére kiírt pályázatot megnyerte. A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844-ben. Az ország törvényileg elfogadott Himnusza azonban csak 1903-ban lett.

A Himnusz nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor általában csak az első szakaszát játsszák, illetve éneklik.

Tovább >>


A Magyar Köztársaság zászlaja


Piros, fehér és zöld színu trikolor, mely három, vízszintesen futó egyenlo szélességu sávból áll.

Tovább >>


A Szent Korona


István király, akit késobb szentté avattak, szervezte meg Magyarországon a királyság intézményét. Állam és az egyház szervezo munkáját testesítette meg a királyi korona, amit II. Szilveszter pápától kapott 1000-ben, s amivel az új évezred elso napján, amikor Európa-szerte a világ végétol és az Antikrisztus eljövetelétol rettegtek, megkoronáztatta magát.

Tovább >>


A Szózat

Ugyancsak nemzeti himnusznak tekintik Magyarországon a Szózat címu költemény megzenésített változatát. A költeményt a magyar irodalom egyik legkiemelkedobb alakja, Vörösmarty Mihály /1800-1855/ írta 1836-ban, míg zenéjét Egressy Béni /1814-1851/ szerezte.

Tovább >>


Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról

  • Partnereink:

  • Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.