logo

Alapító okirat

- módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva -
mely abból a célból készült, hogy az I. pontban megjelölt természetes személy, tartós közérdekű célra, önálló jogi személyiséggel rendelkező alapítványt hozzon létre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74./A-F. §§-ban meghatározott módon és lehetőségek között, az alábbiak szerint.

I. Általános rendelkezések

2. Az Alapítvány neve

HÁRMASHALOM Alapítvány

3. Az alapítvány székhelye

1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 53. II/1.


4. Az Alapítvány jellege

Az Alapítvány nyitott, valamennyi hazai és külföldi természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező közösség számára, akik az Alapítvány céljaival egyetértenek, azt anyagi eszközökkel támogatni szándékoznak. Az Alapítványhoz bárki csatlakozhat. A csatlakozás és az adományok elfogadása tárgyában az Alapítvány Kuratóriuma dönt.

5. Az Alapítvány jogállása

Az Alapítvány országos tevékenységet folytató, önálló jogi személy, az Alapítvány közhasznú szervezet.
Az Alapítvány a székhelye szerint illetékes bíróság nyilvántartásba vételével jön létre.

6. Az Alapítvány időtartama

Az Alapítvány határozatlan időtartamra jön létre.

II. Az alapítvány céljai és tevékenységei

1.Az Alapítvány céljai és feladatai

Az Alapítvány tartós és közérdekű céljának tekinti különösen:

  • a határon túl élő magyar nemzeti közösségek nemzeti, kulturális és szellemi életének, tevékenységének segítését, ezzel is hatékony részt vállalva identitásuk megőrzésében;
  • a magyar nemzeti tudat és összetartozás-tudat ápolását és kiteljesítését;
  • egyéni és csoportos cserelátogatások, tanulmányutak szervezését, támogatását;
  • a Kárpát-medencében élő magyar nemzetrészek kölcsönös megismertetését egymással;
  • a keresztény értékek megőrzését;
  • az EU-n kívüli országok társadalmainak oktatási, kulturális és szociális támogatására kiírt pályázatok elkészítésében való közreműködést, segítségnyújtást;
  • a határon túl élő magyar nemzeti közösségek oktatási-nevelési típusú tevékenységének anyagi és természetbeni támogatását,
  • a nemzeti kultúra ápolását és a kultúra egyes hordozóinak bemutatását, megőrzését;

Az Alapítvány célja továbbá, hogy az alábbiakban felsorolt tevékenységeket folyamatosan és eredményesen végezze, illetve azokat megvalósítsa.

2.Az Alapítvány tevékenysége

Az alapítvány céljainak megfelelő közhasznú tevékenységek:

Az Alapítvány céljai megvalósítása során elsősorban az 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban Khtv.) 26. § c) pontja szerinti, alábbi közhasznú tevékenységeket végzi.
nevelés és oktatás, (Khtv. 26. § c) pont 4.)
kulturális tevékenység, (Khtv. 26. § c) pont 5.)
kulturális örökség megóvása (Khtv. 26. § c) pont 6.)
a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység (Khtv. 26. § c) pont 13.)

III. AZ ALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.Közhasznúsági jelentés

Az Alapítvány az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg jelentést készít. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a)a számviteli beszámolót,
b)a költségvetési támogatás felhasználását,
c)a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
d)a cél szerinti juttatások kimutatását,
e)a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
f)a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
g)a közhasznú tevékenységről szóló rövid, tartalmi beszámolót,

Az Alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg arról – saját költségére – másolatot készíthet.

2.Nyilvánosság

Az Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratok, dokumentumok nyilvánosak, abba – a Kuratórium elnökével történt előzetes egyeztetés alapján – bárki betekinthet.
Az Alapítvány tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait – különösen a pályázatokat és azok eredményeit, valamint a közhasznúsági jelentést – székhelyén elhelyezett hirdetőtábláján köteles nyilvánosságra hozni.
Az Alapítvány működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról valamint beszámolói közléséről időszaki kiadványaiban és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

3.Vállalkozási tevékenység

Az Alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve, a IV. pontban részletezett módon végezhet.

4.Politikai függetlenség

Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

IV. Az alapítvány vagyona és felhasználási módjai:

Az Alapítvány induló vagyona 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint készpénz, amelyet az alapító az Alapító Okirat bírósági nyilvántartásba vételét megelőzően az erre felhatalmazott pénzintézet által vezetett letéti bankszámlán az Alapítvány javára elhelyezett.

Az alapítványi célok megvalósítására és az Alapítvány működtetésére az alapítói vagyon, az alapítói vagyon hozadékai és kamatai, az Alapítvány részére juttatott adományok és támogatások, valamint az Alapítvány gazdálkodásának eredményeként létrejött vagyon és hozadékai használhatók fel, oly módon, hogy az alapítvány vagyona nem csökkenhet 30.000,-Ft, azaz harmincezer forint alá.

Az Alapítvány vagyona minden olyan módon felhasználható, amely közvetve, vagy közvetlenül az Alapítvány céljait segíti megvalósítani. Ezen túlmenően az Alapítvány a vagyonából anyagi támogatást nyújthat minden olyan tevékenység vagy szervezet részére, amely az Alapítvány céljainak megvalósítását szolgálja. A Kuratórium a támogatás odaítélését pályázathoz kötheti. Az Alapítvány vagyonát az alapítványi célok elérésére létrehozott szervezet működtetésére is fordíthatja.

Az Alapítvány nyitott, így ahhoz magyar és külföldi természetes és jogi személyek, mecénások, támogatók adományaikkal csatlakozhatnak.
Az adományozók saját nevükben, nevük elhagyásával /anonim módon/, vagy családjuk, közösségük, társaságuk, társadalmi szervezetük nevében is tehetnek felajánlásokat. A támogatás történhet devizában is. A támogatások elfogadásáról az Alapítvány kezelő szerve, a Kuratórium dönt.

Az alapítványi pénzeszközök felhasználása alapján kizárt, hogy az adományozott összegeket akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése érdekében adják.

A felajánlás tárgya lehet:
- pénz /tőke, kamat, járadék, értékpapír, deviza/,
- jog /vagyoni értékű jog, szerzői jog, használati- és tulajdonjog/,
- tevékenység, közreműködés,
- dolog /ingó- és ingatlan, műtárgy/ átruházása.

Az Alapítvány vagyonát képezi mindaz az ingó és ingatlan vagyon, támogatás, hozzájárulás, amelyet akár az alapító, akár a csatlakozók, akár pedig az Alapítványt egyéb módon támogatók az Alapítvány tulajdonába adnak.

Az Alapítvány, céljai megvalósulása érdekében vállalkozhat, vagyonát a vállalkozási tevékenységéből származó jövedelemmel is gyarapíthatja, azonban vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, végez. Az Alapítvány befektetési tevékenységet a kuratórium által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. A vállalkozás nem képezheti tevékenysége döntő részét. Az Alapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapító Okiratban meghatározott tevékenységére fordítja. A vállalkozás eredményeként létrejött vagyon csak az Alapítvány céljaira és az Alapítvány működésére használható fel.

Az Alapítvány vagyonának működtetése körében a Kuratórium az Alapítvány vagyonát kamatozó banki betétbe is helyezheti.

Az Alapítvány törzsvagyonát /induló vagyonát/ és az egyéb felajánlásokat, továbbá a vállalkozási tevékenység pénzeszközeit elkülönítetten kell nyilvántartani.

Az Alapítvány számára feltételhez és időhöz kötött felajánlásokat is lehet tenni. A felajánlások elfogadásáról a Kuratórium dönt, és erről az adományozót értesíti. Ha a befizetés az Alapítvány nyitott számlájára történik, a csatlakozáshoz nem kell elfogadó nyilatkozat.

Az Alapítvány céljaival és az Alapítvány működésével kapcsolatos, bármely területen elvégezendő, szakértelmet igénylő, munkáért, a munkát végzőt az Alapítvány vagyonából kifizethető díjazás és költségtérítés illeti meg.

A Kuratórium tagjai megbízásukat társadalmi munkában látják el, az alapítványi célok megvalósítása érdekében végzett munkájukért azonban költségtérítés illeti meg őket.

Az alapítványi vagyonról és befizetésekről minden év december 31-éig éves beszámolót és vagyonmérleget kell készíteni.

Az alapítványi vagyon jelen okiratnak megfelelő célokra és feladatokra való felhasználásának mértékét és sorrendjét, valamint az Alapítvány gazdálkodásának rendjét a Kuratórium határozza meg.

V. Az alapítvány szervezete

1. Általános szabályok

I.1.Az alapítvány szervei és vezető tisztségviselői

Az Alapítvány kezelője az alapító által e célra felkért öt fős Kuratórium, felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság.

Az Alapítvány vezető tisztségviselői a Kuratórium elnöke és tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.

1.2. Összeférhetetlenségi szabályok

Az alapító az Alapítvány tisztségviselőinek kijelölése során figyelembe veszi a Ptk. 74/C. § (3) bekezdésében, valamint a Khtv. 8. és 9. §§-ban írott összeférhetetlenségi szabályokat.

Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan Kuratórium, amelyben az alapító - közvetve vagy közvetlenül – az Alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.

Összeférhetetlenség különösen, ha a tisztségviselő az alapítóval a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozói, vagy élettársi viszonyban, illetve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
bármilyen más előnyben részesül,
illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a)a Kuratórium elnöke vagy tagja,
b)az Alapítvánnyal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
c)az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatást, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, - illetve
d)a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben, legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

2. A Kuratórium

2.1. Általános szabályok

A Kuratórium az Alapítvány legfőbb testületi, irányító, döntéshozó és gazdálkodó szerve.

A Kuratórium elnökből és hat tagból áll

A kuratóriumi megbízatás határozatlan időre szól. A Kuratórium tagjai körében bekövetkezett személyi változások bejelentésére az Alapítvány nyilvántartásba vételét elrendelő bíróság felé az alapító jogosult.
A kuratóriumi megbízatás megszűnhet:
visszahívással,
lemondással,
elhalálozással.

A Kuratóriumi tag csak abban az esetben hívható vissza, amennyiben tevékenységével az Alapítvány céljainak megvalósulását veszélyezteti. (Ptk. 74/C. § (6) bekezdés)

2.2.A Kuratórium elnöke és tagjai

A Kuratórium tagjai:

Elnök
Név: dr. Fazekas Róbert Ferenc
Tagok
Név: Demkó Attila
Név: Névai Gábor
Név: Szakáli István Loránd
Név: Simon Mária
Név: Gúti Zsuzsanna
Név: Belánszky-Demkó Zsolt
Az Alapítvány képviselője természetes és jogi személyek irányában, valamint a Bíróság és más hatóságok előtt a Kuratórium elnöke.

Az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezésre a Kuratórium elnöke és a kuratórium bármely tagja együttesen jogosult. Az elnök akadályoztatása esetén a Kuratórium bármelyik tagja helyettesítésre jogosult. A helyettes aláírási jogosultsága az akadály megszűnésével egyidejűleg automatikusan megszűnik.

2.3.A Kuratórium működése

A Kuratórium szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Az ülések összehívásáról az elnök gondoskodik. A Kuratórium összehívható bármely tagjának, vagy a Felügyelő Bizottság bármely tagjának írásban benyújtott kezdeményezése alapján is. Ezen túlmenően, a Kuratórium elnöke – amennyiben szükségesnek ítéli - a Kuratórium ülését bármikor összehívhatja.

A napirendet az elnök állítja össze, azonban bármelyik kuratóriumi tag jogosult további napirendi pont felvételét indítványozni. A kuratóriumi ülés határozatképes, ha azon a Kuratórium elnöke és legalább három kuratóriumi tag jelen van. A döntések nyílt szavazással, egyszerű többséggel születnek, azzal, hogy az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásához valamennyi tag egyhangú szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Kuratórium ülésein jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a Kuratórium elnöke és a jegyzőkönyv vezetője hitelesíti.

A Kuratórium üléseire szóló meghívót a napirend közlésével ajánlott levélben, telefaxon, e-mailben vagy kézbesítőkönyvvel igazolt átvétellel kell elküldeni. A meghívók elküldése és a Kuratóriumi ülés napja között legalább 8 napi időköznek kell lennie.

A Kuratórium ülései nyilvánosak.

A Kuratórium ülésein a Felügyelő bizottság tagjai és elnöke tanácskozási joggal részt vehetnek.

A Kuratórium az Alapítvány céljainak elérése érdekében gazdálkodhat vagyonával, szolgáltatásokat nyújthat, együttműködhet hazai és nemzetközi intézményekkel és alapítványokkal. Amennyiben az Alapítvány munkáltatóként is funkcionál, a munkáltatói jogokat az Alapítvány alkalmazottaival szemben a Kuratórium elnöke gyakorolja.
A Kuratórium elnöke köteles gondoskodni az Alapítvány éves beszámolójának, illetve közhasznú jelentésének elkészítéséről.

A Kuratórium elnöke az Alapítvány éves beszámolóját, illetve közhasznú jelentését évente – a gazdasági év lezárását követő május 31-ig – köteles elfogadás végett a Kuratórium elé terjeszteni. Az éves beszámoló elfogadásáról, egyidejűleg a közhasznú jelentés elfogadásával, a Kuratórium egyszerű többséggel dönt.

A Kuratórium döntéseiről a Kuratórium elnöke olyan nyilvántartást vezet, amelyből a Kuratórium döntésének tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. Fel kell továbbá tüntetni – nyílt szavazás esetén – a határozathozatalban résztvevők nevét is.

A Kuratórium döntéseit az érintettekkel írásban, a döntés másolatának megküldésével közli.

A Kuratórium döntéseit a Határozatok Könyvébe be kell vezetni.

2.4.A Kuratórium hatásköre

A Kuratórium hatáskörébe tartozik különösen:
az Alapítvány vagyonával való gazdálkodás, az Alapítvány pénzügyeinek intézése,
az éves beszámoló és a költségvetés, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadásáról történő határozathozatal,
alapítványi pénzeszközök vállalkozásba adásáról, vállalkozások szervezéséről való döntés,
az Alapítványhoz csatlakozás, a felajánlott pénz, egyéb eszközök és vagyoni hozzájárulások elfogadásáról szóló döntés meghozatala,
döntéshozatal mindazokban, az Alapítvány működésével, illetve gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az alapító okirat nem sorol más szervek hatáskörébe.

2.5.A határozatok nyilvánossága

Az elnök gondoskodik a Kuratórium döntéseinek az érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.

Az Alapítvány döntéseit a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra.

Az Alapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az Alapítvány székhelyén – Kuratórium elnökével előre egyeztetett időpontban – bárki betekinthet.

3.A Felügyelő Bizottság

3.1. Általános szabályok

Az alapító a Kuratórium működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére Felügyelő Bizottságot hoz létre, amely elnökből és két felügyelő bizottsági tagból áll.

A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait az alapító jelöli ki, határozatlan időre.

A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása megszűnik:
a)lemondással,
b)visszahívással,
c)elhalálozással,


3.3. A Felügyelő Bizottság hatásköre

A Felügyelő Bizottság feladata, hogy ellenőrizze a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.

Az ellenőrzés során a Felügyelő Bizottságot az alábbi jogok illetik meg:
a)az Alapítvány vezető tisztségviselőitől jelentést kérhet,
b)a szervezet munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet,
c)a közhasznú szervezet könyveibe, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja,
d) tagjai a Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.

3.4. A Felügyelő Bizottság kötelezettségei

A Felügyelő Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, amennyiben az alábbiakról szerez tudomást:
a)az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek a megszüntetése, vagy a következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé,
b)a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel,

A Felügyelő Bizottság indítványára a Kuratóriumot az indítvány megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a Kuratórium ülésének összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

A Felügyelő Bizottság haladéktalanul köteles a közhasznú szervezet törvényességi felügyeletét ellátó szervet értesíteni, ha a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

3.5. A Felügyelő Bizottság működése

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Felügyelő Bizottság összehívását a Felügyelő Bizottság, illetve a Kuratórium bármely tagja, valamint az alapító kezdeményezheti a Felügyelő Bizottság elnökénél. Az elnök – ha szükségesnek látja – ezen túlmenően is az ülést bármikor összehívhatja.

A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább egy tag megjelenik. A Felügyelő bizottság minden tagjának egy szavazata van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Amennyiben az ülésen csak az elnök és egy tag van jelen, a döntéshozatalhoz az elnök és a jelenlévő tag egyhangú szavazata szükséges.

A Felügyelő Bizottság üléseit annak elnöke jogosult összehívni a tagok írásban történő értesítésével, az ülést megelőzően. A meghívók elküldése és az ülés napja között legalább nyolc naptári napnak el kell telnie. Szabályszerű értesítés hiányában a Felügyelő Bizottság csak akkor hozhat határozatot, ha az ülésen minden tag jelen van.

A meghívók elküldésének módjára a kuratóriumi ülés összehívásának szabályai alkalmazandóak.

Az üléseket a Felügyelő Bizottság elnöke vezeti, és az ülésről jegyzőkönyvet vezet.

A fentieken túlmenően a Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

VI. Az Alapítvány megszűnése

Az Alapítvány határozatlan időre jött létre, és a Polgári Törvénykönyv 74/E. §-ában foglaltak szerint megszűnik, ha a bíróság megszünteti.
A bíróság az Alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott:
a)cél megvalósult,
b)idő eltelt,
c)feltétel bekövetkezett
Az Alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az Alapítványt megszünteti, vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.

A bíróság az ügyész keresete alapján az Alapítványt megszünteti ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg, ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia.

A bíróság az alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált.

A bíróság az Alapítványt megszünteti, ha a Kuratórium tevékenységével az Alapítvány célját veszélyezteti, és az alapító – a bíróság felhívása ellenére – a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként mást nem jelöl ki.

A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére - új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából - elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll.

Ha az Alapítvány megszűnik, az Alapítvány tartozásainak kiegyenlítését követően megmaradó vagyont, közhasznú célra kell fordítani, oly módon, hogy e vagyont az Alapítvány célkitűzéseihez hasonló célok érdekében tevékenykedő, más közhasznú szervezetnek kell felajánlani.

VII. Egyéb rendelkezések

Az alapító tudomásul veszi, hogy az Alapítvány érvényességéhez az Alapító Okirat bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. Az Alapítvány jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései, valamint az alapítványok tevékenységét szabályozó, érvényes és hatályos, egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések az irányadók.

Az Alapítvány cégjegyzése természetes és jogi személyek irányában akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott neve alá a Kuratórium elnöke írja alá a nevét, a hiteles aláírási nyilatkozatnak megfelelően. Az aláírásra jogosult akadályoztatása esetén a Kuratórium bármelyik két tagja együttesen helyettesítésre jogosult. A helyettesek aláírási jogosultsága az akadály megszűnésével egyidejűleg automatikusan megszűnik.

  • Partnereink:

  • Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.